2019. november 15, péntek

10 sztereotípia, amit egyszer s mindenkorra ideje elfelejtenünk a gazdagokról



A társadalom régóta hoz létre olyan sztereotípiákat a gazdag emberekről, mint például, hogy szórják a pénzt, nem dolgoznak, és kerülik az adófizetést. Valójában azonban ezek a rosszindulatú feltételezések csak a gazdagok egy nagyon apró részére jellemző, többségük pedig sokkal felelősségteljesebb és fárasztóbb életet él, mint gondolnánk. Az alábbi listán 10 ilyen népszerű mítoszt és tévhitet gyűjtöttünk össze a gazdagokról, melyek valójában egyáltalán nem helytállóak a nagy többségre nézve. Ha gazdag családból származol, akkor neked is sok pénzed lesz.



Természetesen a gazdag szülők gyermekeinek sokkal nagyobb az esélyük rá, hogy sikeresek legyenek az életben, hiszen általában kiváló oktatásban részesültek és testközelből figyelhették meg, hogyan is kell felelősségteljesen bánni a pénzzel, befektetni, felhalmozni, stb.

Ettől függetlenül a statisztikák mégis azt mutatják, hogy a gazdag családok több mint 70%-a teljesen elveszíti a vagyonát a második generáció alatt, ami egyben azt is jelenti, hogy az örökösök alig 30%-a képes megtartani és/vagy gyarapítani a szülőktől örökölt vagyont.

Minden gazdag ember örökölte a pénzét.



 

A Forbes szórakoztató statisztikát tart nyilván ezzel kapcsolatban: 2014-ben például a gazdagok több mint 70%-a első generációs gazdag volt, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek egytől-egyig maguknak teremtették meg a jólétet, nem pedig a rokonoktól örökölt vagyonból. Fontos leszögezni azonban, hogy ez a statisztika csak az amerikai emberekre vonatkozik, a kelet-európai és ázsiai gazdagok túlnyomó többsége örökölte vagyonát. Következtetésképpen: ha milliomossá akarsz válni, akkor tényleg érdemes lehet Amerikában próbálkozni – ahogy ugyanis a statisztikák is mutatják: az amerikai álom tényleg létező jelenség.

 A gazdag embereknek nem kell sokat dolgozniuk.



Thomas Corley gazdaságtannal foglalkozó könyvében érdekes húrokat penget meg ezzel kapcsolatban: statisztikák alapján ugyanis a gazdag emberek 86%-a legalább 50 órát dolgozik hetente. Emellett jól kimutatható, hogy kevesebb időt pazarolnak el a mindennapokban, kevesebb időt töltenek a közösségi hálózatokon, televízió előtt ülve, stb.

 

A gazdag emberek sosem mennek csődbe



Még a nagyon gazdag emberek számára sem garantált a siker. Doland Trump például 4 alkalommal jelentett csődöt különböző vállalkozásokkal. A különbség pusztán annyi, hogy az anyagi hátterüknek köszönhetően ők viszonylag gyorsan képesek talpra állni egy csődöt követően és egy új ötlettel esetlegesen még több pénzre szert tenni.

 A gazdag emberek nem fizetnek adót.



A PEW kutatóintézet statisztikái szerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy a gazdagok vagy egyáltalán nem, vagy legalábbis túl kevés adót fizetnek. De mi a helyzet valójában? A kutatási adatok szerint a jövedelemadóból származó bevétel több mint 45%-át a gazdagok fizetik, egyes országokban pedig még nagyobb ez az arány a jövedelem mértékével arányosan növekedő adókulcs miatt.

Minden gazdag ember egyetemet és főiskolát végzett.



 

Annak ellenére, hogy a felsőfokú oktatás fontos és nagy ugródeszka lehet a későbbi sikeres élethez, ez azért még önmagában nem garancia arra, hogy valakiből tényleg gazdag ember lesz. Sőt mi több, a világ leggazdagabb emberei közül sokan – úgy mint pl. Mark Zuckerberg – otthagyták az egyetemet, hogy saját vállalkozásukkal foglalkozhassanak, majd csak később, mikor már meggazdagodtak fejezték be tanulmányaikat.

A gazdagok megváltoztatják a lakóhelyüket, hogy kevesebb adót kelljen fizetniük.



Bár a lakhely változtatás egy kényelmes megoldás lehet arra, hogy a gazdag emberek kevesebb adót fizessenek, ez mégis általában inkább csak a filmek világára jellemző. A valóságban a legtöbb gazdag ember ott él és adózik, ahol született, még a más országokban esetlegesen kedvezőbb adózás sem képes elcsábítani őket otthonról. Persze vannak kivételek.

 

A gazdagok ritkábban adakoznak, mint az átlagemberek.



Általánosságban véve elmondható, hogy a statisztikák alapján a gazdag emberek igenis több pénzt fordítanak adakozásra, mint az átlagos jövedelműek. Sokan közülük például jótékonysági alapítványokat hoznak létre, hogy ezeken keresztül segíthessék a rászoruló embereket évről-évre.

Minden gazdag ember tudja, hogyan kell bánni a pénzzel.



Még a legsikeresebb üzletemberek is külön szakembert bíznak meg a pénzügyi helyzetük és/vagy befektetéseik kezelésére, hiszen attól, hogy valaki jó a szakmájában, még nem jelenti azt egyértelműen, hogy az anyagi helyzetet tekintve is képes jó döntéseket hozni – növelni vagy akárcsak megtartani vagyonát.

Minden gazdag szórja a pénzt.



Tény és való, hogy a feneketlen pénztárca miatt az ember sokszor érezhet rá késztetést, hogy privát jachtot vagy épp saját szigetet vásároljon, a gyakorlatban azonban ez mégis ritkán van így. Statisztikák kimutatták, hogy a gazdag emberek közel 90%-a teljesen felelősségteljesen bánik a pénzével, soha nem szórja el azt luxusautókra vagy épp márkás göncökre.

Jó példa erre például Zuckerberg, aki az egész világon híres a teljesen egyszerű, hétköznapi, mindenféle luxust mellőző ruhatáráról, vagy a világ harmadik leggazdagabb embere, Warren Buffett, aki 80 milliárd dolláros vagyona ellenére még mindig abban a házban él, amit 1958-ban 31 ezer dollárért vásárolt.

Forrás: liked.hu

Hozzászólások